Perger András Siófokról tért vissza egykori nevelőegyesületéhez, hogy az U17-es gyerekek edzője legyen. Bár a bajnoki címet nem sikerült megszerezni, szép sikereket könyvelhetett el első veszprémi szezonjában.

- Tavaly nyáron jöttél az USE-hoz. Milyen volt az első év, hogy érzed itt magad?
Jól éreztem magam, köszönöm! Sok tapasztalatot szereztem és több új kollégával ismerkedtem meg, akikkel jól össze tudtunk dolgozni és sikereket is tudtunk elérni.

- Mi volt a cél az U17-es korosztálynak erre a szezonra?
A bajnokság megnyerését tűzték ki a csapat elé. Sajnos egy fiatalabb gárdával vágtunk neki a bajnokságnak, de úgy éreztem alkalmas lesz a csapat, hogy elérje a célt. Az ősszel még versenyben voltunk az első helyért, de tavasszal már nem tudtunk olyan egyenletes, jó teljesítményt nyújtanunk. A bajnokság végére kiderült, hogy nem mi leszünk a legjobbak. Ennek ellenére jó tanuló év volt és bízom benne, hogy a következő idényben meg tudják nyerni a bajnokságot!

- Az U16-os csapat életében is aktívan részt vettél. Nehéz volt összeegyeztetni a két korosztályt?
Nem volt nehéz összeegyeztetni, végül is egy korosztályról volt szó, még előnye is származott a játékosoknak, mert aki az U-17-es csapatban kevesebbet játszott az az U-16-os csapatban tudott bizonyítani. Így legalább én is jobban meg tudtam ismerni őket. Nem mellékesen, számomra is pozitív volt a munka az U-16-os csapattal, mert Jugovits Petivel egy bajnokcsapat részese lehettem.

- Következő idényre mi lesz a feladatod?
Az U-19-es csapat munkáját bízták rám. Nehéz lesz felül überelni az előző szezon eredményét, de remélem mi is jó eredményt fogunk elérni.